Verőfényes idő, no meg Attila komám csalt ki február 8-án a Molnárszigeti-kiság hídjához horgászni. A mai nap megörvendeztettet a szép időjárással, mert a felhős téli napok után végre 8-10 fok plusz, ami a napsütés miatt még ennél is sokkal-sokkal melegebbnek hatott.  Debrődi Attila pedig azzal, hogy felhívott -, hogy most lakhelyének tőszomszédságában - a ráfolyáson esznek a halak. Az idővel ellenkezni nem lehetett, mert hívogatóan melengette meg az elfáradt lelkeket. És Attilával sem, mert belegondolva, lehet abban valami ráció, hogy itt tartózkodnak a halak, hisz a hideg vízben összegyűlő némi kevéske táplálékot ide hordja, itt rakja le a víz.

A ráfolyás a híd lábánál

Ráfolyás az, ahol a híd lába, vagy egyéb természetes, avagy műtárgy által keltett folyószűkület miatt a víz a szűkület előtt kissé megduzzad, a folyás a híd lábának illetve a partnak „támasztja” a vizet. Bár az időnkénti keleti szél, és a szembe folyó víz megnehezíti ezen a helyen a horgászatot, ez engem nem tudott elriasztani.

A spiccbotos szereléknél mindig

az egyszerűségre törekszem

Eleinte egy 4,5 méteres spiccbottal próbálkoztam, 0,75-ös úszóval, egy egészen egyszerű szerelékkel: összehúzott ólomsor, ami kicsit megmerevíti a zsinórt, 1 db picike, 10-es méretű jelzőólommal. A 20-as méretű horogra pont felfűzhető az 1 szem pinki. Ha így tűzzük fel, akkor a halnak nincs esélye csak a végét megcsipegetni, bárhol nyúl hozzá, horogra akad.
 

Ha a pinkit „felfűzzük” a horogra, fogósabb lesz

Eredményes volt, de csak apróbb halakat adott. Szúnyoglárvával is próbálkoztam, de több kapást rontottam, mint amennyit megfogtam. Később elővettem egy rakósbotot, amivel 8 méteres hosszúságban horgásztam, ez megegyezik az spiccbottal választott távolsággal. Így már nagyobbacska méretű halacskákat fogtam, hiszen egy helyben tudtam tartani a csalit, és vissza tudtam minden alkalommal ugyanarra a pontra, az etetésre horgászni.

A két technikával meghorgászható ugyan az a táv

A rakósbotos horgászatnak ez a lényege. Ennek a technikának az a felbecsülhetetlen előnye, hogy egy pontban lehet horgászni vele. Mindig ugyanoda visszarakható a csali, míg minden más technikánál, például a spicc vagy matchbotnál, feederezésnél vagy fenekezőbotnál gyakorlatilag csak egy irányba, a magam, azaz a part vagy a csónak irányába tudom mozgatni a csalit. A rakóssal pedig nem utolsó sorban, oldalra is lehet mozgatni az úszót. Amikor az úszót kissé jobbra-balra húzom, akkor a csali meglibben, elemelkedik a fenéktől, majd visszahullik oda. Általában közvetlenül ezt követi a kapás, hiszen ez egy természetes behullási folyamatot idéz. Ami még hatalmas nagy előnye, hogy függőlegesen is lehet vele a csalit mozgatni, ezzel utánozva a csali behullásának, vagy a szúnyoglárva iszapból való kipattanásának mozgását.

A kupakolás roppant pontos etetésre ad lehetőséget

Nem ritka, hogy a spiccbotos horgászat közben a zsinórba belekap a szél, vagy az áramlás. Ekkor „folyik”, azaz nem természetesen mozog a csali. A túl gyorsan mozgó táplálék gyanút ébreszt zsákmányainkban. A rakósbottal meg lehet állítani, illetve, lassan, folyamatosan lehet engedni a horgot. Ezt nevezzük csalivezetésnek. A teljesen megállított csalira általában a nagyobb halak jelentkeznek, hiszen ez a természetes állapotokat idézi.
Bár a spiccbot gyorsabb, sok esetben a rakósbot mégis kifizetődőbb. Hozzá kell tennem, hogy nem feltétlenül többszázezres rakósbotokkal kell horgászni, hanem sok esetben tökéletesen megfelel a 20-30 ezer forintos rakós pálca is. Hiszen 8-10 méteres távolságban gyakorlatilag minden bot jól használható, és ebben a hosszban még általában nem „lógnak” túlságosan, a súlyuk is biztosan megtartható.
Igaz ugyan, hogy a versenyeken 13 méteres a bothossz-limit, de a hétköznapi horgászatban egyáltalán nincs erre szükség, hiszen a kőlábakat, illetve azokat a helyeket ahol a halak tartózkodnak, sok esetben kényelmesen elérjük egy 8-9 méteres rakóssal is.

Az élőanyaggal való ráetetést

minikupakkal is végezhetjük

Van még ennek az eszköznek egy hatalmas előnye, a „kupakolós”, vagy más néven „csészézős” etetés lehetősége. Ennek a lényege, hogy gyakorlatilag a botspicc alá ejthető az etetőanyag gombóc, éppen oda, ahova a csalinkat is tervezzük helyezni. Ezzel az eszközzel nagyon pontos lesz a ráetetés is, abban az esetben, ha nem felejtettünk el a szemközti parton egy fix pontot kinézni, ami biztos támpontot ad a horgászunkhoz.

Saját tuningolású multicolor antennás szerelék az igazán finom horgászathoz

A spiccbot helyett becserélt rakós botra saját tuningolású, multicolor antennás, roppant érzékeny úszó került. Vékonyhúsú 20-as horoggal, amely minimális sérülést okoz a szúnyoglárván (nem pukkad ki).

A vékony húsú horog nem roncsolja a szúnyoglárvát

Ezzel érintőn horgásztam. Érintőnek azt nevezzük, amikor a horog a csalival épphogy érinti a feneket. Ezzel egyre másra jöttek a halak, igazán kellemes napot zárhattam, köszönhetően a megfelelő információnak, és az aktuálisan helyes módszer megválasztásának. Köszönöm „Neked” Ráckevei Dunág! Köszönöm „Neked” Molnárszigeti-kiság!

Írta és fényképezet: ifj. Gyulai Ferenc